Eléggé érdekes, és gondolkodóba ejtő kérdés. Sokan azt hiszik, hogy párkapcsolatuk érett, mert ők is érett felnőttek, vagy fiatalok. Sajnos ez nem így van, ugyanis a szellemi érettség és intelligencia megléte nincs egyenes arányban a kapcsolat érettségével. Ha valakik idősebbek, nem jelenti azt, hogy érett a kapcsolatuk a párjukkal, ugyanakkor ha valakik fiatalabbak, nem jelenti azt, hogy éretlen a kapcsolatuk a mellettük levővel. Minden csak azon múlik, hogy hogyan nevelik fel a kapcsolatukat. Természetesen ahhoz, hogy érett legyen egy kapcsolat, mindketten kellenek, mert egyedül nem megy sem a problémák megoldása, sem az igazi örömök megünneplése. Fontos, hogy tudjanak tolerálni, és ennél is fontosabb, hogy tudjanak a másikra figyelni. Az ígérgetések nem érnek semmit, ha azok csak pár napig tartanak.
Az alábbiakban egy kicsit szemezzünk azok között a jelek között, amelyek felszólító értékkel bírnak, miszerint a kapcsolat "feje lágya" még nem nőtt be. Természetesen itt sem jelöljük a nemeket, mert mindkettőre igaz.
- Amikor a másik még mindig mindenkinek tetszeni akar. Az első és legfontosabb az lenne, hogy valaki önmagával szemben legyen igényes a megjelenésére, és elsősorban a párját akarja elkápráztatni, de sajnos a párja mellett másokra is gondol. Ezt akkor lehet a legjobban észrevenni, ha előkerülnek olyan ruhadarabok a szekrényből, amelyet a társ még sosem látott x év házasság, együttélés alatt sem. Ezek nagyon ízléses, elvarázsoló ruhadarabok, de leginkább akkor kerülnek felvételre, ha külön mennek valahova. Amikor együtt mennek, akkor jó a szokásos a stóc tetejéről, vagy a megszokott melegítő.
- Amikor mindig ugyanúgy mosolyog mindenkire. Egy kapcsolat nem egy "uborkasavanyító", tehát nem fancsali képet kell vágni mindenre, és mindenkire. Akkor van "baj", ha a kapcsolatban élő az ellenkező neműre - legyen az bárki - úgy mosolyog, mint a párjára. Magában nem tud különbséget tenni, hogy éppen nem a párja áll vele szemben. A szemben álló meg joggal érzi, hogy ez nem a hivatalos, hanem a "gerjedős" mosoly.Természetesen ennek lehet a pár szemtanúja, és szóvá is teheti (tételezzük fel, hogy nem betegesen féltékeny). Az árulkodó jel az az, amikor erre kifakad a mosolygós pár, s még neki áll feljebb, és jön a "melletted már mosolyogni sem szabad?".
- Amikor kedélyesen cseveg ellenkező neművel. Ezt teheti a párja mellett - ami nyilván a társnak nem jó - s teheti úgy, hogy a párja nincsen mellette, de akkor a lelkiismeretével kell elszámolni. Ilyenkor pedig ha ezt a "sértett" társ szóvá tesz, akkor jön a "nem leszek bunkó miattad". Természetesen erről szó sincs, csak vannak bizonyos határok.
- Állandó közlési vágy. Van egy olyan késztetése, hogy neki közölnie kell mindenkivel mindent. Akár egy kollektívában, hogy ide, vagy oda megy, vagy egy társaságban, hogy ezt, vagy azt csinálta. Teljesen szükségtelen dolgok, de úgy érzi, hogy ezt muszáj. Ha ezt a párja látja, valószínűleg nem esik jól neki, de a szóvá tétel után erre is jönnek a megfelelő magyarázatok.
- Állandó beszédkényszer. Ez arról szól, hogy úgy érzi, meg kell törnie a csendet, beszélnie kell, s természetesen ezt a beszédet is az ellenkező nemű felé indítja.
Ezek csak apró jelek és mozzanatok, de sokat hordoznak magukban. Természetesen mondhatja bárki, hogy ezek teljesen normális dolgok, s ezek miatt rásütni egy kapcsolatra, hogy éretlen nem más, mint féltékenykedés. Természetesen lehetne az is, de egy pillanatra gondoljunk bele valamibe. Van az úgynevezett intim szféra, ami minimum "70 cm és kőből van", és van lelki értelemben véve is egy intim szféra, amely azt jelenti, hogy az ellenkező nemű nem azokat a külső jeleket (mosoly, szemcsillogás..stb) kapja, mint a társ, a pár. Itt már nem állja a helyét a "de téged szeretlek", vagy a "veled bújok ágyba". Akivel szemben állunk nem tudja, hogy mi van bennünk, csak külső jeleket lát. Főleg ha valaki olyannal áll szemben egy párkapcsolatban élő aki már bepróbálkozott nála. A mosolyt látja, a kedvességet érzékeli, a közlési vágyat érzékeli, amelyet a jeleket küldő társa is megkap néhány többlettel. Ezt már nem is kell folytatni
Egy párkapcsolat "feje lágya" akkor nő be, ha a benne élők mind a külső, mind a belső intim szférát ki tudják alakítani, ahová csak a társuk léphet be, és más nem kapja meg azokat a külső jeleket, amit a társ. Ne feledjük: sokan csak a külsőt látják! El lehet kerülni a féltékenységet, a félreértéseket. Egy a lényeg: intim szféra.